Egy kis biológia
Az oldal szerkesztés alatt!
A bőr szerkezete
- Amennyiben szeretnénk eligazodni a szépségápolással kapcsolatos reklám és információáradatban, lehetőség szerint jó döntéseket hozni bevásárlás előtt, szükségünk van arra, hogy alapvető ismeretekkel rendelkezzünk szervezetünk, bőrünk működéséről. Ehhez jelenti az első lépcsőfokot a bőr szerkezetének és működésének megértése.
A bőr
1.- Hámréteg,
2.- Irha,
3.- Bőralja,
részekből épül fel. Vastagsága, szilárdsága függ kortól, nemtől.
1. A hámréteg (epidermis) a testfelszín nagy részén 0,2 – 0,3 mm vastag. Legvékonyabb a szemhéjon, legvastagabb a talpon és a tenyéren. Öt részből (stratum basale, stratum spinosum, stratum granulosum, stratum lucidum, stratum corneum) tevődik össze. Ezekben a rétegekben történik meg az elszarusodás folyamata, un. keratinizációs folyamat – lentről felfele a fent említett öt szinten. Az élő sejtekből élettelen sejtek alakulnak, melyek idővel leválnak. Nagyon leegyszerűsítve, amikor a stratum basale szinten egy új sejt termelődik, a legfelső emeleten a stratum corneum részlegen egy sejttől megválnak. Szerkezete tömör, felületének elszarusodott rétege állandóan hámlik. Ennek a folyamatnak zavartalanul kell megtörténnie mind biokémiai átalakulásait tekintve, mind fizikailag. A hámrétegben nincsenek vérerek, a hámsejteket az alatta levő kötőszövetes irha táplálja. A hámot vékony kétkomponensű (víz és olaj) lipidréteg, azaz bőrfelszíni emulzió vonja be, amelyben többek közt enzimek, sók vannak. A felületén levő árkok, lécek, jellegzetes rajzolatot alkotnak (ujjlenyomat); alakját az irha alakja határozza meg. A hámrétegben találhatók a melaninszemcsék, melyek védelmet nyújtanak a káros sugárzás ellen. A hám regenerálódása, új sejtek képződésével megy végbe, mely ciklus testtájanként, és a korral változik.
2. Az irha (corium), a bőr középső rétege melyben megtalálhatók az erek, idegek, idegvégződések, faggyúmirigyek, szőrtüszők, kis- és nagy verejtékmirigyek, a kollagén és elasztikus rostokból álló kötőszövet. Két, egymástól élesen el nem határolható rétegből, a felületes vagy szemölcsös rétegből (stratum papillare), és a mély hálózatos rétegből (stratum reticulare) áll. A rostok –kollagén és elasztin - mennyisége, minősége és elrendeződése határozza meg a bőr rugalmasságát. Ezeknek a rostoknak köszönhetően marad arcunk és testünk fiatalos és ránctalan, vagy várandósság idején biztosítják bőrünk tágulását. A bőr vérerei két rétegben foglalnak helyet. A mélyebben elhelyezkedő rétegben vastagabbak, erősebbek, ágaik az irha felületesebb rétegébe mennek, ahol a felülettel párhuzamosan jól fejlett felületes érhálózatot alkotnak. Belőlük finom kapillárisok mennek az irha papilláiba is, ahol hajtűszerűen meghajolva, az irha mélyebb rétegébe térnek vissza. A bőrben levő idegek szolgálnak a tapintás, a fájdalom, hőmérséklet érzékelésére (Merkel-féle tapintósejt, Meissner-féle tapintó testecskék, Krause-féle hideg érzékelő bunkó, Ruffini-féle meleg érzékelő testecske, Vater–Pacini-féle lemezes tapintó testecske). A szőrtüszők mellett, azokhoz rövid vezetékkel kapcsolódva, két faggyúmirigy helyezkedik el. Ezek a mirigyek termelik a faggyút, naponta egy-két gramm, ami viaszok, zsírsavak (például a lábnak kellemetlen szagot kölcsönző vajsav), koleszterin, ergoszterin, illatanyagok (feromonok) és elpusztult sejtek keverékéből áll. A verejtékmirigyek által termelt verejtékkel együtt, ez a váladék képezi az egyedi,személyes jellegzetes testszagunkat, aminek fontos metakommunikációs, információ közlő szerepe van. A test illatanyagainak a természetes viszonyok között élő népeknél még ma is fontos funkciójuk van. A testünk jellegzetes szaga fontos mutatója, paramétere az egészségi állapotnak. A beteg, lázas ember jellegzetesen áporodott szaga például a környezete és a gyógyító számára jelzésértékű.
3. Bőralja (Subcutis) Ez a réteg egyénenként változó, több-kevesebb tartalék tápanyagul szolgáló zsírszövetet tartalmaz. A bőralja vastagsága testtájanként, nemenként és egyénenként változik, nem csak a tápanyag utánpótlást biztosítja, hanem védelmi (pl. a fejtetőn vagy a fogó felületeken) és párnásító (pl. a bőr feszességének és a tárgyak jó megfoghatóságának biztosítása) szerepe is van. Mivel jó hőszigetelő, szerepet tölt be a szervezet hőszabályozásában. A férfiak kevéssé hajlamosak a zsírszövet vastagítására, a nők kellemes, kerekded formájukat vastagabb zsírszövet rétegüknek köszönhetik. A férfiaknál a has (sörhas), a nőknél a mell és a csípő hajlamos leginkább a zsírszövet megvastagodására. A nőknél előfordul, hogy a combon a zsírszövet kellemetlenül egyenetlen formában – dudorokat és mélyedéseket képezve – vastagszik meg. Ez a narancsbőr vagy más néven cellulit/cellulitisz. Bizonyos nézetek szerint a cellulitisz eredeti értelmében sztreptokukkusz fertőzés okozta bőrgyulladás. A narancsbőrre azért alkalmazták ezt a kifejezést, mert eleinte bőrgyulladásnak vélték. A cellulitiszt napjainkban a női hormonok (ösztrogének) normális élettani hatásának tulajdonítják. Az ösztrogének gondoskodnak ugyanis a zsírlebenykék között futó rostok közötti mélyedés kitöltéséről.
A bőr feladatai
Mechanikai védelem - A felhám rétegeinek összekapcsolódó sejtjei, az irha nyúlékony, rugalmas rostrendszere és a bőralja zsírpárnái tökéletes mechanikai védőhatást biztosítanak testünknek a külső hatásokkal szemben. Hővédelem - A verejték elpárologtatása, a bőr ereinek szűkülése vagy tágulása és a bőralja zsírpárnáinak működése, a bőr összehangolt hőszabályozó rendszere. Fényvédelem - A nap ultraibolya sugarai nagy mennyiségben bőrgyulladást okozhatnak. A felhám melanin tartalma a bőr barnulását és a káros sugarak részbeni kiszűrését biztosítják. Kémiai védelem - Elsősorban a felhám lipid (vízben nem oldódó) köpenyének és enyhén savas közegének köszönhetően megakadályozza a különböző károsító vegyi anyagok bőrbe jutását. Fertőzések elleni védelem - A hámsejtek több rétegén - és a védő "zsírsavköpenyen" - átjutó kórokozó mikrobák a bőr ereiből kilépő fehérvérsejtek és nyiroksejtek védő hatásával találják szemben magukat. Kiválasztó funkció - Az anyagcsere során képződő bomlástermékek a verejtékkel napi 500-800 milliliter mennyiségben választódnak ki a bőrön keresztül.
Bőrtípusok
1. Normál
2. Száraz
3. Zsíros
Normál bőr Jellemzői: A bőrfelszíni emulzió zsírtartalma és víztartalma megfelelő arányban van, a szaruréteg vastagsága optimális. Üde egyenletesen festékezett, tompa fényű, tiszta, bársonyos. Finom puha tapintású, rugalmas. Reggeli bőrérzet – nem zsíros, nem feszül, ha összecsípjük pár másodpercig (30 másodperc) hamar kisimul, nem marad nyoma. A jó vérkeringés, az irharéteg kellő hidratáltsága, a rugalmas rostok megfelelő aránya, a bőralja tömöttsége és a megfelelő izomtónus szép feszes megjelenést biztosítanak.
Kezelés - Azt javaslom ne használjon túl sok kozmetikumot. Megelőzésként csak minimális, bio tisztaságú, nem túl sok összetevőjű krémet használjon. Sajnos igen ritka bőrtípus!
Száraz bőr Jellemzői: A bőrfelszíni emulzió zsír- és víztartalma erősen csökkent, a szaruréteg elvékonyodott, fokozottan sérülékeny. Fénye fakó, kicsit érdes felület jellemzi, rugalmatlan, feszülő, ráncosodásra hajlamos. Nincs komédo sem miteszer. Reggeli bőrérzet – száraz, feszülő.
Kezelés - Javaslom a vitaminokban, tápanyagokban gazdag krémek használatát. (részletek a gyakorlati tanácsoknál!)
Zsíros bőr Jellemzői: A bőrfelszíni emulzió zsír- és víztartalmának aránya megborult, a szaruréteg vastagsága nem megfelelő, általában megvastagodott. Attól függően, hogy a koleszterin és koleszterin észterei, vagy a zsír és zsírsav észterei kerülnek túlsúlyba kialakul az olajos bőrfelület, vagy a száraz bőrfelület. Sok a miteszer, ill. komedo. Ez utóbbi nem tévesztendő össze a fent már leírt klasszikus száraz bőrrel.
Kezelés - Miután ezzel a bőrtípussal rendelkezünk legtöbben, ennek ápolására külön részletességgel kitérek a gyakorlati tanácsoknál.